Idegenben veretlen maradt csapatunk

Héhalom – Rimóc 1:1 (1:0)

A bajnokság 11. helyén elhelyezkedő Héhalom csapatához látogattunk. A mérkőzés tétje számunkra az 5. hely megszerzése volt.

Kicsit nedves, de remekül előkészített pályára lépett csapatunk a bajnokság utolsó fordulójában. Az első félidő elején rögtön veszélyeztetett a vendégcsapat. Lovász B. szenzációs cselsorozat után 16 méterről bal lábbal vette célba a kaput, de a lövés erőtlenre sikerült, így a kapus könnyen védte. Az elkövetkező percekben rendkívül nagy zavar kerekedett a vendégjátékosok között, mindenki veszekedett mindenkivel. Sokan nem találták a helyüket, ami a hazaiaknak kedvezett. Sorra dolgoztak ki veszélyes helyzeteket, de szerencsére a zavar egyedül Oláh T. kapuson nem látszott, és minden próbálkozást hárítani tudott. A tizenötödik perc környékén Bangó N. veszített labdát a bal szélen, a hazai támadást nem tudta lereagálni a védelem, a baloldalról érkező beadást Lőrincz kiváló helyzetfelismeréssel bólintotta (senkitől sem zavartatva) a kifutó Oláh kapus feje fölött a hálóba. (1:0)

A gól még inkább megfogta a vendégcsapatot, és a zavar továbbra is fennállt. A félidő hátra lévő részében nem forogtak veszélyben a kapuk. Az első félidő egyértelműen a hazai csapaté volt.

A második félidő elején sem változott a meccs képe, ismét a hazaiak voltak veszélyesebbek. Érett a vendégeknél a változtatás. A 15. percben előbb Mócsány, majd 5 perccel később Árva állt be frissítve ezzel a vendégcsapatot. Ettől kezdve a vendégek átvették a mérkőzés irányítását. A mezőnyfölény az oldalukra billent. Sokkal tudatosabb, és szebb támadásokat vezettek. Joggal várhatták a vendégszurkolók, hogy előbb utóbb gólt eredményez ez a ritmusváltás. Egy bal oldalról elvégzett vendég szabadrúgás után a kiváló ütemben érkező Komár G. fejesével kiegyenlítette a találkozót. (1:1)

A gól szemmel láthatóan jót tett a meccsnek, gyorsabb, tetszetősebb futballt mutatott be mind a két csapat. Bár helyzetek még adódtak mindkét kapu előtt, de a mérkőzés eredménye a lefújásig már nem változott. Döntetlennel ért véget a találkozó. Az egész mérkőzés képe alapján egyértelműen Laczkó Zsolt lett a mezőny legjobbja ezen a találkozón.

Csapatunk győzelem reményében utazott Héhalomba, de örülhetünk a döntetlennek a két ellentétes félidő láttán. Egyértelmű, hogy az első félidő a hazaiaké, a második a vendégcsapaté volt. A csillagok szerencsés állásának is köszönhetően, ez a döntetlen is elég volt ahhoz, hogy az igen előkelő 5. helyen végezzünk a bajnokságban!

Egy-két fontos tény:

Tavasszal a hazai mérkőzéseink egyikét sem tudtuk megnyerni!

A tavaszi szezonban, idegenben egy csapat sem tudott minket legyőzni!

A tavaszi mérleg: 13 mérkőzés 5 győzelem 6 döntetlen 2 vereség

M. R.

Héhalom – Rimóc 1–1 (1–0)
Héhalom, 100 néző, vezette: Babcsán Á. (Molnár L., Szász K.).
Héhalom: Vida – Huszár, Kovács, Pásztor Zs., Kárpáti – Bognár, Babusa, Pásztor Sz. (Fekete R.), Danguly – Lőrincz, Zsámboki (Kratofil). Edző: Szilágyi Albert.
Rimóc: Oláh T. – Laczkó, Kuris, Komár, Kelecsényi – Chikán T., Rácz (Árva), Lovász, Bangó N. – Bangó R. (Mócsány), Vincze (Bangó B.). Edző: Vidomusz Tibor.
Gl.: Lőrincz, ill. Komár. Jók: Kovács, Bognár, Danguly, Pásztor Zs., ill. az egész csapat.

Szilágyi Albert: – Minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk megnyerni az utolsó hazai mérkőzésünket. Helyzeteink megvoltak, de mindig porszem került a gépezetbe. Az izgalmas, jó találkozóhoz a vendégek kiváló partnernek bizonyultak. Mindkét csapat dicséretet érdemel.
Vidomusz Tibor: – Egy jó, és igen sportszerű Héhalom ellen ragyogó mérkőzésen döntetlent értünk el, ami azt jelenti, hogy hét mérkőzés óta veretlenek vagyunk. Az első félidő a Héhalomé, a második Rimócé volt. A tavaszi szerepléshez gratulálok a Héhalomnak és csapatomnak is.

Az utolsó (?!) otthoni találkozónkon Kelecsényi Gábor „álomgólja” pontvesztésre ítélte a bajnokcsapatot

Rimóc - Szécsény 2-2 (0-1)

Megfelelően előkészített pályán fogadtuk a bajnokságot már megnyert, tavasszal eddig még hibátlan Szécsény város csapatát. Helyezésükhöz méltón ők kezdtek jobban. Már a második támadásukból gólt szerezhettek volna, Galcsik szélről belőtt labdáját László az ötös sarkáról a kapufára fejelte. Ez ébresztőleg hatott a hazaiakra, mert több kísérlet után Chikán Tamás jobbról beadott labdáját Vincze Benjamin az ötös sarkáról szintén kapufára lőtte. A vendégek viszontválasza ebben az időszakban több ígéretes támadás volt, melyet a kapusunk - Oláh Tibor - magabiztosan hárított. A 30. percben kimaradt a mérkőzés talán legnagyobb helyzete, Vincze B., „Benji” félpályáról indulva lefutotta a vendég védelem két „filigrán” belső tagját, de a tizenhatoson belülről leadott lövését Szathmári kapus bravúrral hárította. Rá öt percre a védelmünk díszkísérete mellett a bajnokcsapat megszerezte a vezetést; Galcsik (aki az első félidőben csapata legjobbja volt) jobbról belőtt labdáját Szenográdi - a kapusunkat és a védőinket megelőzve -rúgta a hálóba. (0:1)

A második félidőt már egy motiváltabb Rimóc kezdte és 5 percen belül kiegyenlítette a hátrányát.  Kelecsényi G. indítására, Chikán T. és a vendégek kapusa startolt, bal oldali futónk megelőzte a hálóőrt és az elrúgott labdája a fölső kapufáról visszapattant a mezőnybe, melyet Vincze B. közelről a hálóba fejelt (1:1)

Most már egyre sűrűbben nyertük középpályán a párharcokat és a második félidőben erősen feljavult Kelecsényi G. keresztlabdáival, a középpályán sokat futó társakkal állandó nyomást jelentettünk a vendégcsapatra. Ennek ellenére a 76. percben mégis a Szécsényiek szereztek újabb gólt. Egy könnyen kezelhető támadást - talán egy kissé elkapkodva szögletre mentettük - az elvégzett pontrúgást követően csak „lestük”, hogy a vendégek közül Frenkl hogyan bólint a kapuba (1:2).

A bekapott gól mégsem szegte kedvünket. Egyre harcosabban támadtunk, amelynek a 82. percben meglett az eredménye. Mócsány R. jobbról beadott labdáját Kelecsényi G. „Szoszi” a tizenhatoson belülről ollózva –ritkán látható pazar mozdulattal - lőtte a bal sarokba (2:2). A mérkőzés hátralevő része halovány, de eredménytelen  kísérletekkel telt el, az eredmény már nem változott.

A találkozóról elmondható, hogy egy sportszerű mérkőzésen a nagyobb nevű játékosokat (sztárokat) felsorakoztató bajnokcsapat kényelmes tempója nem volt elég a második félidőre erősen feljavuló, két kapott gólon kívül hibátlanul teljesítő, az ellenfél kapuja előtt azonban „nem túl erős”, de lelkes hazaiak legyőzéséhez.

J.B.

Rimóc – Szécsény 2–2 (0–1)
Rimóc, 250 néző, vezette: Dolnegó B. (Katona L., Mohácsi L.).
Rimóc: Oláh T. – Laczkó, Kuris, Komár, Kelecsényi G. – Rádi (Mócsány), Chikán T., Rácz, Bangó N. – Bangó R. (Árva), Vincze B. (Lovász). Edző: Vidomusz Tibor
Szécsény: Szathmári – Németh, Botos, Rácz, Frenkl – Chikán P. (Varga L.), Galcsik, Szenográdi (Varga G.), Simon – László, Gyimesi (Kelecsényi T.). Edző: Mátyus Sándor.
Gl.: Vincze B., Kelecsényi G., ill. Szenográdi, Frenkl. Jók: az egész csapat, ill. Botos, Frenkl.

Vidomusz Tibor: – A második félidőben a Rimóc irányította a játékot. Remek labdakihozatalok, gyors kontrák ellen Szécsény nem találta az ellenszert. Remek gólokat lőttünk, viszont két elkerülhetőt kaptunk. A bajnok ellen teljesen helytálltunk. Gratulálok a Szécsény bajnoki címéhez.

Mátyus Sándor: – Nem játszottunk azon a fordulton, amin szerettünk volna, de így is kezünkben volt a mérkőzés. Gratulálok a lelkes hazai csapatnak, és sok sikert kívánok nekik.

Mátranovák-Rimóc 0-1 (0-0)

Vince Benjamin a góllövő, Oláh Tibi a „gólölő”

a CSAPAT ismét kiválóan játszott

Jól előkészített pályán közepes iramban kezdődő találkozón a hazaiak léptek fel támadólag. Többet birtokolták a labdát, igazán nagy helyzetük a félidő második felében volt, de azokat a kapusunkkal az élen (négy ziccert fogott) hárítottuk. Mi lassan kaptunk lábra. A védelmünk jól tartotta magát, a középpályán is egyre jobb volt a labdaszerzésünk, de kapura szabadrúgásokon, illetve beadásokon kívül nem jelentettünk veszélyt. A második félidőben sem változott az alaphelyzet. A hazaiak próbálták fokozni a nyomást, mi pedig egyre magabiztosabban szereltünk, szemre tetszetős ellentámadásokat vezettünk, amelyekben főleg a középpályások jeleskedtek. A 65. percben megtörtént a „csoda”. Támadásunkba bekapcsolódott a két csatárunk, Bangó Rómeó Vincze Benjamint hozta gólhelyzetbe, amelyet „Benyus” régi önmagára emlékezetően értékesített. (0-1)

A helyzet forrósodott. Középkezdés után az ellenfél Oláh Tibin is túljutatta a labdát, de Bangó Barna a gólvonalról hősiesen mentett. Egyre feszültebbé váló hazaiak a győzelmük érdekében mindent bevetettek, reklamáltak, tizenegyeseket követeltek, de a Heves megyei bírók nem fújták be nekik az ilyenkor „szokásos kötelező hazait”. A vendégcsapat kontráiba támadóik most már rendszeresen bekapcsolódtak és az utolsó 15 percben futószalagon dolgoztuk ki a helyzeteket, amelyek szintén önmagunkra jellemzően sorban kimaradtak az immár kilencvenkilenc percig tartó mérkőzésen.

Összefoglalva: a négy meghatározó játékosát (Árva, Lovász, Mócsány, Rádi) nélkülöző csapatunk a kiváló teljesítményt nyújtó beugrókkal (Kómár, Rácz) és a nagyszerűen focizó csapattársakkal megérdemelt győzelmet aratott, a jobb körülmények között működő, minket kissé lebecsülő, nagyobb tudású ellenféllel szemben. 

J.B.

Mátranovák – Rimóc 0–1 (0–0)
Mátranovák, 100 néző, vezette: Nyeste J. (Jávorszki Z., Gyetvai P.)

Mátranovák: Peleskei – Nánási, Varga, Pataki (Baranyi), Szoó – Kovács (Új), Tóth P., Líber Zs., Szőllősi – Oravecz, Kotroczó. Játékos-edző: Baranyi Miklós.

Rimóc: Oláh T. – Laczkó, Kuris, Kómár, Chikán T. – Kelecsényi, Rácz, Bangó B., Bangó N. – Bangó R., Vincze. Edző: Vidomusz Tibor. Gl.: Vincze.

Sárga lap: Varga, Szoó, Kovács, ill. Kómár, Bangó N.

Jók: Nánási, ill. az egész csapat.

Baranyi Miklós: – Az utolsó hazai mérkőzésen a sok kihagyott helyzet miatt sajnos elvesztettük a mérkőzést.
Vidomusz Tibor: – Nagyon jó talajú pályán élveztük a játékot, kontráink veszélyesek voltak, így idegenben tavasszal továbbra is hibátlanok vagyunk. További sok sikert a Mátranováknak.

Nem tudta megőrizni az első félidőben megszerzett kétgólos előnyét a vendég Karancslapujtő a megyei bajnokság hétvégi fordulójában, Mezei duplájára a második félidőre felébredő rimóciaktól - izgalmas hajrában - Kelecsényi és Vincze tudott góllal válaszolni, így mindkét csapat örülhetett az igazságosnak tűnő döntetlennek.

Már az ötödik percben megszerezte a vezetést a vendég lapujtői csapat, Kisbali indította a rossz ütemben kimozduló Rádi és ifj. Oláh mellől Mezeit, aki senkitől sem zavartatva Oláh felett a kapuba lőtt. A korai gól sem tudta felrázni csipkerózsika álmából a rendkívül enervált hazaiakat, így a játék képe alapján várható volt egy újabb lapujtői találat. Míg hazai oldalon csak Bangó R. erőtlen lövését jegyezhettük fel, Oláh kapuja előtt ismét Mezei tudott helyzetet kialakítani hat rimóci védő között, így már kétgólosra nőtt a vendégek előnye. A folytatásban is a vendégek maradtak veszélyesebbek, a második lapujtői szögletet követően Kisbali lövése nem sokkal szállt el Oláh kapuja felett. A félidő utolsó perceire azonban kezdtek ébredezni a hazaiak, Chikán kétszer is helyzetbe tudott kerülni, de mindkétszer rosszul fejezte be az akciót.

A második félidőre már egy sokkal harciasabb rimóc lépett pályára, megváltozott a mérkőzés képe, most már a hazaiak irányították a mérkőzést, bár a mezőnyfölény többnyire passzív maradt. A lapujtőiek főként védekezésre kényszerültek, úgy tűnt biztosnak érezték a kétgólos előnyüket, így visszavettek a tempóból. A félidő első perceiben Kelecsényi végezhetett el szabadrúgást huszonöt méterre Lőrincz kapujától, ám lövése az oldalhálót érte csak. Ami elsőre nem sikerült másodszorra már góllá érett, a 66. percben megítélt szabadrúgást követően a lövés ezúttal a felső lécről befelé vágódott a lapujtői kapuba. A gól csak ráerősített a rimóciak lelkesedésére, elsősorban az egész mérkőzésen dinamikusan játszó Bangó N. vezetésével még volt energia eggyel magasabb fokozatba kapcsolni az elfáradt vendégek ellenében. A kitartás és a küzdőszellem nem sokkal később újabb gólt eredményezett, Vincze a mérkőzésen először –épp a legjobbkor – tudott villanni, egy kitűnő labdaátvételt követően 16 méterről lőtt Lőrincz kapujába. A mérkőzésből ekkor még majd tíz perc volt hátra, azonban Laczkó távoli lövésén kívül veszélyes helyzet nem alakult ki egyik kapu előtt sem, így a csapatok láthatóan elégedetten vonultak az öltözőbe a megszerzett egy-egy ponttal.

Rimóc-Karancslapujtő 2:2 (0:2)

2011.05.21, Rimóc, Sportpálya  - 80 néző

Vezette : Béres Krisztián (Dósa Árpád, Szűcs Gyula)

Gólszerző : Mezei (5', 21') ill. Kelecsényi (66'), Vincze (82')

Rimóc : Oláh-Rádi, Kuris, Kelecsényi, Laczkó- Bangó N., Árva (Hodúr 45’), ifj Oláh (Bangó B. 66’),Chikán, - Bangó R., Vincze

Karancslapujtő : Lőrincz –Bozó, Cseh, Tóth, Szabó- Sági, Zsély, Fodor, Romhányi, -Mezei (Gazsi 71’), Kisbali (Laczkó 82’)

Vidomusz Tibor: – Hetven percig egykapura játszottunk, de sajnos a mérkőzés elején két elkerülhető gólt kaptunk. A helyzetek alapján nyernünk kellett volna.
Szabó Kálmán, a Lapujtő elnökségi tagja: – Az első félidőben kétgólos előnyünk után helyzeteinket kihagytuk, a lelkes hazaiak fordulás után két jól eltalált lövéssel kiegyenlítettek.

Somoskőújfalu-Rimóc 0-8

A vasárnap az Úr napja, pihenés ideje, nekünk azonban mást rendelt a Jóisten. Május 15-én Somoskőújfaluba kellett utaznunk, aminek utólag nagyon is örülünk.

Jó talajú pályán csapatunk már az első félidőben eldöntötte a mérkőzést. A második félidőben is remek teljesítményt nyújtottunk, a gyorsan vezetett támadásokból szebbnél szebb gólokat szereztünk. A Somos alárendelt szerepet játszott, és teljesen összeomlott.

A születésnaposunk, Chikán Tamás nagyszerűen játszott, 3 gólt is rúgott. Ez az ő napja volt.

Csapatunknak volt egysége, önbizalma, és ez az eredményben is tükröződött.

Történelmet irtunk, mert ebben az osztályban ilyen nagy arányú győzelmet még nem arattunk. De ne feledjük: teljesen mindegy, hogy valaki az utolsókat mennyire veri meg, ha az előtte levőkkel nem tudja felvenni a versenyt. Ezért azt mondanám ennek győzelemnek akkor lenne igazán értéke ha a következő mérkőzésünket Karancslapujtő ellen itthon végre sikerrel vennénk.

 Á.R.

Somoskőújfalu – Rimóc 0–8 (0–5) 
Somoskőújfalu, 100 néző, vezette: Smelkó K. (Tóth I., Nagy S.).
Somoskőújfalu: Rigó Cs. (Németh) – Váradi, Kiss, Mátrai, Ornyik (Póczos) – Berki, Molnár G., Horváth (Hakkel), Rigó Sz. – Borsós, Balázs. Játékos-edző: Ornyik Róbert. 
Rimóc: Oláh T. (Vincze G.) – Laczkó, Kuris, Kelecsényi, Rádi – Lovász (ifj. Oláh T.), Rácz, Chikán T., Árva – Bangó R., Vincze B. Edző: Vidomusz Tibor. Gl.: Chikán T. (3), Árva (3), Bangó R., Oláh T. (11-esből). Sárga lap: Kiss, ill. Chikán T. Jók:Váradi, ill. az egész csapat.

A négy kulcsemberét nélkülöző hazai csapat hibát-hibára halmozott, a játékuk szétesett, s a mérkőzés már az első félidő közepén eldőlt. Fordulás után már csak a csúfos vereség elkerülése volt a cél, ami nem sikerült. 
Ornyik Róbert: – Már csak három mérkőzés van hátra a szenvedésünkből. Gratulálok a vendégcsapatnak. 
Vidomusz Tibor: – Az eredmény önmagáért beszél, az eddig hiányolt kontragólok abszolút bejöttek. A somosiaknak további sikereket kívánok.

Rimóc - Palotás         1:1 (1:1)

Az elmúlt heti idegenbeli győzelem után joggal bizakodhattunk abban, hogy végre hazai pályán is megtörik a rossz sorozatunk. De ismét – mint már oly sokszor – bebizonyosodott, hogy a támadóink nem találják régi önmagukat.

Gólokat lőttek támadóink, győztünk Bátonyban

Minden meccset meg lehet nyerni, azokat is ahol nem mi vagyunk az esélyesek. Erről szól a futball, csak úgy kell felmenni a pályára: CSAK AZÉRT IS! Ahogy elkezdődött a mérkőzés a hazai csapat magához ragadta a kezdeményezést és egyértelműen az történt a pályán, amit eltervezett. Támadásai a félidő derekán góllá érett (1:0). Jórészt ellentámadásra szorítkozó csapatunk a félidő utolsó perceiben egyenlített. Bangó Rómeó nagyszerű beadása révén Vincze Benjamin bólintotta a labdát a kapu sarkába (1:1). A második félidőben átadtuk a teret a hazaiaknak. Csapatunk továbbra is gyors ellentámadásokkal kísérletezett. A széleken vezetett támadásokból, illetve az onnan belőtt labdákból állandó veszélyt jelentettünk a Nagybátony kapujára. Egyik ilyen támadást Bangó Rómeó révén sikerült gólra váltani, aki gyönyörűen emelte át a labdát a kapuson. (1:2). A hazaiak továbbra sem tudtak mit kezdeni a jól tömörülő védelmünkkel. Hol a nagyszerűen védő kapusunk, hol a védelem, Kómár Gábor vezérletével (csapatunk legjobbja volt), hol a jószerencse védte meg kapunkat a góltól. Nem játszottunk igazán jól, de annyira küzdöttünk, hogy nyugodtan nézhetünk a tükörbe, és végre sikerélménnyel tértünk haza.

Végezetül talán hazai pályán is illene már egy jó játékot szép győzelmet elérni, de ez a „feltámadás” Palotás elleni és utána következő hazai mérkőzéseken sem ígérkezik könnyű feladatnak.

 Á. R. 

Nagybátony – Rimóc 1–2 (1–1)
Nagybátony, 150 néző, vezette:Kovács T. (Béres K., Mohácsi L.).
Nagybátony: Zsignár – Mátrai (Gyura), Sándor, Csatlós, Dudás – Oláh Tamás, Balázs, Orosz, Szabó – Benus, Lőrincz. Edző: Verebélyi Attila.
Rimóc: Oláh Tibor – Laczkó, Kuris, Chikán T., Komár – Lovász, Árva, Kelecsényi, Bangó N. – Bangó R., Vincze. Edző: Vidomusz Tibor.
Gl.: Oláh Tamás, ill. Bangó R., Vincze. Sárga lap: Lovász. Jók: Oláh Tamás, ill. az egész csapat.

Verebélyi Attila: – A véleményemet elmondtam az öltözőben a mérkőzés után, nem kívánom ismételni.
Vidomusz Tibor: – Egy jó ellenfelet sikerült legyőzni. A kontráink jól sikerültek, csak még a gólok hiányoztak belőlük. Taktikusan játszottunk. További sok sikert a Nagybátonynak.

A szurkolók érthetően jó eredményt vártak a Nőtincs elleni mérkőzés előtt, mert hazai pályán soványka eredményekkel kellett eddig beérniük. És mi játékosok is szerettük volna győzelem után lerázni a hét minden gondját-baját.

Közepes iramú mérkőzésen az első harmadban csapatunk Vincze jóvoltából a vezetést is korán megszerezhettük volna. Csatárunk már csak a kapussal nézet farkasszemet, s csak várt és várt. Majd a végén bebizonyította a tételt: A le nem adott lövésből, nem lehet gólt rúgni.

A félidő derekán egy nagyszerű minta támadás végén Lovász lépet ki és szépen emelte át a labdát a kifutó vendégkapus felett.(1−0)

A fordulás után bíztunk a jó folytatásban. Abban, hogy felszabadultan játszunk, hogy fokozzuk a tempót, és reménykedtünk, hogy további gólokat szerzünk. Aminek meg is volt az esélye. De Bangó R. is gól helyett, inkább bebizonyított egy másik igazságot: Ha nem találjuk el a kaput, akkor sem lehet gólt rúgni.

A második félidő közepétől teljesen átvette a játék irányítását a vendégcsapat, majd a hajrában szerzett két góllal a győzelmet is megszerezte.(1−2)

Utólag már tudjuk, hogy hol rontottuk el, de meccs közben mégsem tudtunk korrigálni. Pedig a szünetben beszéltünk is róla hogy szögletrúgásaik, pontrúgásaik veszélyesek. Vigyázni kell! És mégis ilyen szituációkból kaptunk gólokat az utolsó 10 percben.

Olyanok voltunk, mint a holló La Fontaine mesében: kiénekelték a szánkból a sajtot. De az ilyen váratlan fordulatok miatt érdekes ez a játék.

A mérkőzés közben, és a végén a sportpályára nem illő viselkedés folyt játékos és szurkoló között. A sport arra való, hogy örömöt adjon, közelebb hozza az embereket, nem pedig arra ellenségeket szerezzünk magunknak. A játékos a kritikára csak jó játékkal válaszolhat, nem pedig beszéddel. Az igazi szurkoló pedig nem gyalogol bele a játékos lelkivilágába úgy mint az elefánt a porcelánboltba.

Hullámvölgy minden csapat életében van, és most mi igazán nehéz időket élünk. Ezen a mérkőzésen a taktikánk az volt hogy tudatosan vissza állva, zártan védekezzünk és ebből próbáljunk gyors kontra támadásokat indítani. Ami sajnos a mérkőzés folyamán nem igazán jött össze. Mezőnyjáték folyt a pályán, igazán helyzetek nélkül. Az első félidőben legnagyobb lehetőség a vendégek előtt adódott, amit kapufával fejeztek be.

A második félidő számunkra rosszul kezdődött, hatalmas bombagóllal szereztek vezetést a vendégek.( 0-1) Az idő előrehaladtával egyre nyugodtabban és egyre megfontoltabb futballt játszott a vendégcsapat. Mi pedig megpróbáltunk támadni, hiszen ekkor már semmi veszítenivalónk nem volt, de képtelenek voltunk helyzetet kialakítani.

A második félidő közepe felé nagy segítségünkre jött a vendégek kiállítása. Így emberelőnybe kerülve többször sikerült az ellenfél kapuja elé kerülnünk. Egy formás támadás után Bangó N. a bal oldalon kilépve szépen helyezett a hosszú sarokba. ( 1-1)

A gól után is támadgattunk, ám a saját térfelünkön való labdavesztések állandó veszélyt jelentettek a csapatunk kapujára. Egy ilyen labdavesztés után a Berkenyeiek csatára két embert kicselezett és nagyszerűen helyezett O. Tibor kapujába. (1-2)

Úgy tűnt folytatódik a tavaszi veszőfutásunk, ám csapatunk segítségére sietett a játékvezető. A kiemelkedően játszó Bangó N. hatalmasat esett a 16-oson belül. 11-es! A büntetőt a házi gólkirályunk Oláh T. magabiztosan értékesítette. (2-2)

A mérkőzés folyamán a Berkeny felülmúlt minket, mi nagyon visszafogottan játszottunk. De végre a szerencse kereke felénk fordult, és nagyon értékes pontot szereztünk.

Mérkőzés szomorú történéséhez tartozik még, hogy Mócsány R. megsérült és Chikán Tamást pedig a játékvezető a 90.percben kiállította. Így mindkettőjüket sajnos nélkülözni kell a következő mérkőzésen.

Rimóc - Berkenye 2:2 (0:0)

Minden csapatrészben csődöt mondtunk!

Oktatott az ellenfél

Erős kellemetlen szélben kezdődő találkozón a hazaiak rövid idő elteltével megszerezték Fortuna, illetve a vendég védelem segítségével a vezetést. Jobbról belőtt labdába védő kézzel beleütött. Tizenegyes, melyet a kapusunk értékesített (1:0) Gyorsan jött a válasz is. A tizenhatosnál szabadrúgást kapott a vendégcsapat (a hazaiak közül többen vitatták a bírói ítéletet). Az első kísérlet levágódott a sorfalunkról, de az ismétlés már a kapunkba kötött ki (1:1).A következő támadásuktól már „ledermedtünk”, mert a félpályáról indított akciójukat akadálytalanul vezethették és a tizenhatosról leadott lövés a léc alá vágódott (1:2). Gyakorlatilag esemény nélkül hoztuk le a félidő második felét.

Szünet után aktívan kezdtünk, egy támadáson belül Bangó Norbit kétszer is buktatták a büntetőterületen belül, ismét tizenegyes, amelyet Oláh Tibor most még magabiztosabban értékesített (2:2). Reményeink gyorsan lelombozódtak. A végig jó focizó ellenfél egy mintaszerű akció végén (tizenhatoson belül kilőtte az alsó sarkot, újra átvette a vezetést (2:3). Kevés idő elteltével hasonlóan az előző szituációhoz (szintén a védelmünk hathatós asszisztálása mellett) növelték az előnyüket (2:4). Mi is kísérleteztünk, tizennégy méterről Vincze Benjamin pörgetését, Árva Robi a kapufára lőtte, egész mérkőzésen ez az egy valamirevaló támadásunk volt, valamint a tizenhatos sarkáról Oláh Tibor által végrehajtott ígéretes szabadrúgással veszélyeztettünk.

Összefoglalva elmondható, egy fizikálisan jól felkészült harcos, kapunk előtt gólerős (hat lehetőségből négy mintaszerű gól) csapat ellen a mai napon a védelmünk „átjáró háznak” bizonyult. Középpályán a labdaszerzésünk, támadásszervezésünk gyenge volt. Támadó játékunk már három félidő óta nem létezik. De talán legnagyobb problémánk a gondolkodásunkkal van. Elhittük, hogy jó csapat vagyunk, de ebből több mint 130 perce semmit sem mutattunk. Sürgősen rendezni kell a dolgokat, hogy a Nőtincs és Berkenye elleni meccsünk ne legyen eredménytelen és nézőriogató.

J.B.

Rimóc – Szurdokpüspöki 2–4 (1–2)

Rimóc, 100 néző, vezette: Gordos Á. (Balázs K., Oláh G.). 

Rimóc: Oláh T. – Chikán T., Kuris, Mócsány, Jusztin – Lovász (Bangó B.), Árva, Laczkó, Bangó N. – Bangó R., Vincze B. (Hodur). Edző: Vidomusz Tibor. 

Szurdokpüspöki: Prezenszki – Pusztai, Szilágyi, Kiss D., Mucsina (Kiss Z.) – Sándor, Gömbicz, Nagy Zs., Pócza (Vass) – Kiss I., Zohó (Dinka). Edző: Vallus Ferenc. 
Gl.: Oláh T. (2., -mindkettőt 11-esből, ill. Nagy Zs. (2), Kiss I. (2). Sárga lap: Kuris, Jusztin, Vincze B., ill. Kiss D., Nagy, Zohó. Jók: Oláh T., Bangó N., Árva, ill. Szilágyi, Sándor, Nagy Zs., Kiss I., Mucsina, Pócza.

Vidomusz Tibor: – Teljesen megérdemelt püspöki siker. Két 11-esen, és egy kapufán kívül kapura nem jelentettünk veszélyt. Sok gyengébb teljesítmény volt jellemző a játékunkra. 
Vallus Ferenc: – Helyenként orkán erejű szélben, végig ellenszélben, motiváltan, egész mérkőzés folyamán kezdeményezően játszottunk. Négy szép találattal megérdemelten szereztük meg a győzelmet.

 Hazai pályán fogadjuk Szurdokpüspöki csapatát. A mérkőzés április 9.-én szombaton 15:30-kor kezdődik, előtte 13:30-tól ifjúsági mérkőzés.

 A Magyar Kupa III. fordulójának párosítása a következő:

Nőtincs (I) - BSE (NB III)

Varsány (II) - Berkenye (I)

Érsekvadkert (II) - Rimóc (I)

Romano Kase (II) - Karancslapujtő (I)

Ságújfalu (III) - Mátraszőlős (III)

Pásztó (I) – Mátranovák (I)

Kisterenye (II) - Nagybátony (I)

Patak (II) - Szécsény (I)

A mérkőzések 2011. április 13.-án (szerdán) 16:30-kor kerülnek megrendezésre.

 Rimóc - Bercel 1:1 (1:0)

 Karancsalja MSE -Rimóc 3:5 (2:1)

Nehéz mérkőzés várt ránk Pásztón, rossz előjelekkel érkeztünk meg ellenfelünkhöz. A mester autója útközben felmondta a szolgálatot -így a taktikai értekezletünk rövidre, de ahogy az eredmény is bizonyítja, mégis nagyszerűre sikerült.

A bemelegítésnél láttuk, rossz a pálya és a szél is nagyon fújt. Megbeszéltük gyorsan, hátul és középen nem vacakolunk. Rossz pályán nincs trükkös játék! Mivel mesterünk a hátsó alakzatot megerősítette, a védekezésre helyeztük a hangsúlyt, de a támadást nem feladva, villámgyors akciókkal próbáltunk  az ellenfél védelme mögé kerülni.

Egy ilyen akció kibontakozását az ellenfél szabálytalanul akádályozott meg a bal oldalon, a kaputól mintegy 40 métere. A megitélt szabadrúgást Kelecsényi erősen rúgta középre, amely pásztói Fenyvesi fejéről nagy erővel vágódott védhetetlenül Szeles hálóőr kapujába. (0-1.)

A gól nyugtatólag hatott ránk. Kézbe vettük a mérkőzés irányítását, tudtunk ütemet váltani, tudtuk mikor kell altatni, majd szélső futóink, csatáraink segítségével hirtelen új ritmust adni a játékunknak.

A második gól is egy ilyen ritmusváltásból született, Bangó R. húzott el a jobb oldalon, nagyszerű beadására Vincze tanári módon érkezett, és jobb lábbal a kapu alsó sarkába vágta a labdát.(0-2)

A mérkőzés utolsó perceiben, a játékvezető büntetőt ítélt a hazaiaknak. Mint tudjuk a 11-es az, amit a bíró megad. Megadta! Alapi állt a büntető elvégzéséhez, erős, jól helyezett lövését a „fekete párduc” nagy bravúrral védte.

A találkozó szomorú krónikájához tartozik, hogy az addig nyugodtan és jól játszó Kurist a játékvezető reklamálás miatt kiállította. Oda kell figyelni, hogy ez máskor ne történjen meg, mert a hisztéria soha nem jó tanácsadó. Illetve a következő mérkőzésre is nagyon koncentrálni kell, most a foci napos oldalra kerültünk, de mindenki tudja, amikor legjobban süt a nap, akkor lehet legjobban leégni!

Árva Róbert 

Pásztó – Rimóc 0–2 (0–1)

Pásztó, 100 néző, vezette: Bogár G. (Baranyi G., Mohácsi L.). 
Pásztó: Szeles – Fenyvesi V., Bakos, Verebélyi, Kapás Gy. – Dancsok, Fenyvesi P. (Bazsó), Jakus (Csömör), Kapás T. – Maksó V. (Szűcs), Alapi. Játékos-edző: Kobka Viktor. 
Rimóc: Oláh T. – Laczkó, Kuris, Chikán T., Mócsány – Kelecsényi, Lovász (Rádi), Árva, Bangó N., (Bangó B.) – Bangó R. (Rácz), Vincze B. Edző: Vidomusz Tibor. 
Gl.: Fenyvesi V. (öngól), Vincze B. Sárga lap: Dancsok, Alapi, ill. Mócsány, Lovász, Árva. Kiállítva: Kuris. Jók: Bakos, ill. egész csapat.

Jó iramú, küzdelmes mérkőzésen a hazaiak nem igazán tudtak mit kezdeni a lelkes vendégekkel. 
Kobka Viktor: – Úgy érzem a mérkőzés alapján a vendécsapat megérdemelten győzött, motiváltabbak voltak nálunk. Remélem ez kellő figyelmeztetés számunkra a közeljövőre nézve. 

Vidomusz Tibor: – Taktikus, okos játékkal, megérdemelt győzelmet arattunk. További sok sikert a pásztóiaknak.