Mátranovák-Rimóc 0-1 (0-0)

Vince Benjamin a góllövő, Oláh Tibi a „gólölő”

a CSAPAT ismét kiválóan játszott

Jól előkészített pályán közepes iramban kezdődő találkozón a hazaiak léptek fel támadólag. Többet birtokolták a labdát, igazán nagy helyzetük a félidő második felében volt, de azokat a kapusunkkal az élen (négy ziccert fogott) hárítottuk. Mi lassan kaptunk lábra. A védelmünk jól tartotta magát, a középpályán is egyre jobb volt a labdaszerzésünk, de kapura szabadrúgásokon, illetve beadásokon kívül nem jelentettünk veszélyt. A második félidőben sem változott az alaphelyzet. A hazaiak próbálták fokozni a nyomást, mi pedig egyre magabiztosabban szereltünk, szemre tetszetős ellentámadásokat vezettünk, amelyekben főleg a középpályások jeleskedtek. A 65. percben megtörtént a „csoda”. Támadásunkba bekapcsolódott a két csatárunk, Bangó Rómeó Vincze Benjamint hozta gólhelyzetbe, amelyet „Benyus” régi önmagára emlékezetően értékesített. (0-1)

A helyzet forrósodott. Középkezdés után az ellenfél Oláh Tibin is túljutatta a labdát, de Bangó Barna a gólvonalról hősiesen mentett. Egyre feszültebbé váló hazaiak a győzelmük érdekében mindent bevetettek, reklamáltak, tizenegyeseket követeltek, de a Heves megyei bírók nem fújták be nekik az ilyenkor „szokásos kötelező hazait”. A vendégcsapat kontráiba támadóik most már rendszeresen bekapcsolódtak és az utolsó 15 percben futószalagon dolgoztuk ki a helyzeteket, amelyek szintén önmagunkra jellemzően sorban kimaradtak az immár kilencvenkilenc percig tartó mérkőzésen.

Összefoglalva: a négy meghatározó játékosát (Árva, Lovász, Mócsány, Rádi) nélkülöző csapatunk a kiváló teljesítményt nyújtó beugrókkal (Kómár, Rácz) és a nagyszerűen focizó csapattársakkal megérdemelt győzelmet aratott, a jobb körülmények között működő, minket kissé lebecsülő, nagyobb tudású ellenféllel szemben. 

J.B.

Mátranovák – Rimóc 0–1 (0–0)
Mátranovák, 100 néző, vezette: Nyeste J. (Jávorszki Z., Gyetvai P.)

Mátranovák: Peleskei – Nánási, Varga, Pataki (Baranyi), Szoó – Kovács (Új), Tóth P., Líber Zs., Szőllősi – Oravecz, Kotroczó. Játékos-edző: Baranyi Miklós.

Rimóc: Oláh T. – Laczkó, Kuris, Kómár, Chikán T. – Kelecsényi, Rácz, Bangó B., Bangó N. – Bangó R., Vincze. Edző: Vidomusz Tibor. Gl.: Vincze.

Sárga lap: Varga, Szoó, Kovács, ill. Kómár, Bangó N.

Jók: Nánási, ill. az egész csapat.

Baranyi Miklós: – Az utolsó hazai mérkőzésen a sok kihagyott helyzet miatt sajnos elvesztettük a mérkőzést.
Vidomusz Tibor: – Nagyon jó talajú pályán élveztük a játékot, kontráink veszélyesek voltak, így idegenben tavasszal továbbra is hibátlanok vagyunk. További sok sikert a Mátranováknak.

Nem tudta megőrizni az első félidőben megszerzett kétgólos előnyét a vendég Karancslapujtő a megyei bajnokság hétvégi fordulójában, Mezei duplájára a második félidőre felébredő rimóciaktól - izgalmas hajrában - Kelecsényi és Vincze tudott góllal válaszolni, így mindkét csapat örülhetett az igazságosnak tűnő döntetlennek.

Már az ötödik percben megszerezte a vezetést a vendég lapujtői csapat, Kisbali indította a rossz ütemben kimozduló Rádi és ifj. Oláh mellől Mezeit, aki senkitől sem zavartatva Oláh felett a kapuba lőtt. A korai gól sem tudta felrázni csipkerózsika álmából a rendkívül enervált hazaiakat, így a játék képe alapján várható volt egy újabb lapujtői találat. Míg hazai oldalon csak Bangó R. erőtlen lövését jegyezhettük fel, Oláh kapuja előtt ismét Mezei tudott helyzetet kialakítani hat rimóci védő között, így már kétgólosra nőtt a vendégek előnye. A folytatásban is a vendégek maradtak veszélyesebbek, a második lapujtői szögletet követően Kisbali lövése nem sokkal szállt el Oláh kapuja felett. A félidő utolsó perceire azonban kezdtek ébredezni a hazaiak, Chikán kétszer is helyzetbe tudott kerülni, de mindkétszer rosszul fejezte be az akciót.

A második félidőre már egy sokkal harciasabb rimóc lépett pályára, megváltozott a mérkőzés képe, most már a hazaiak irányították a mérkőzést, bár a mezőnyfölény többnyire passzív maradt. A lapujtőiek főként védekezésre kényszerültek, úgy tűnt biztosnak érezték a kétgólos előnyüket, így visszavettek a tempóból. A félidő első perceiben Kelecsényi végezhetett el szabadrúgást huszonöt méterre Lőrincz kapujától, ám lövése az oldalhálót érte csak. Ami elsőre nem sikerült másodszorra már góllá érett, a 66. percben megítélt szabadrúgást követően a lövés ezúttal a felső lécről befelé vágódott a lapujtői kapuba. A gól csak ráerősített a rimóciak lelkesedésére, elsősorban az egész mérkőzésen dinamikusan játszó Bangó N. vezetésével még volt energia eggyel magasabb fokozatba kapcsolni az elfáradt vendégek ellenében. A kitartás és a küzdőszellem nem sokkal később újabb gólt eredményezett, Vincze a mérkőzésen először –épp a legjobbkor – tudott villanni, egy kitűnő labdaátvételt követően 16 méterről lőtt Lőrincz kapujába. A mérkőzésből ekkor még majd tíz perc volt hátra, azonban Laczkó távoli lövésén kívül veszélyes helyzet nem alakult ki egyik kapu előtt sem, így a csapatok láthatóan elégedetten vonultak az öltözőbe a megszerzett egy-egy ponttal.

Rimóc-Karancslapujtő 2:2 (0:2)

2011.05.21, Rimóc, Sportpálya  - 80 néző

Vezette : Béres Krisztián (Dósa Árpád, Szűcs Gyula)

Gólszerző : Mezei (5', 21') ill. Kelecsényi (66'), Vincze (82')

Rimóc : Oláh-Rádi, Kuris, Kelecsényi, Laczkó- Bangó N., Árva (Hodúr 45’), ifj Oláh (Bangó B. 66’),Chikán, - Bangó R., Vincze

Karancslapujtő : Lőrincz –Bozó, Cseh, Tóth, Szabó- Sági, Zsély, Fodor, Romhányi, -Mezei (Gazsi 71’), Kisbali (Laczkó 82’)

Vidomusz Tibor: – Hetven percig egykapura játszottunk, de sajnos a mérkőzés elején két elkerülhető gólt kaptunk. A helyzetek alapján nyernünk kellett volna.
Szabó Kálmán, a Lapujtő elnökségi tagja: – Az első félidőben kétgólos előnyünk után helyzeteinket kihagytuk, a lelkes hazaiak fordulás után két jól eltalált lövéssel kiegyenlítettek.

Somoskőújfalu-Rimóc 0-8

A vasárnap az Úr napja, pihenés ideje, nekünk azonban mást rendelt a Jóisten. Május 15-én Somoskőújfaluba kellett utaznunk, aminek utólag nagyon is örülünk.

Jó talajú pályán csapatunk már az első félidőben eldöntötte a mérkőzést. A második félidőben is remek teljesítményt nyújtottunk, a gyorsan vezetett támadásokból szebbnél szebb gólokat szereztünk. A Somos alárendelt szerepet játszott, és teljesen összeomlott.

A születésnaposunk, Chikán Tamás nagyszerűen játszott, 3 gólt is rúgott. Ez az ő napja volt.

Csapatunknak volt egysége, önbizalma, és ez az eredményben is tükröződött.

Történelmet irtunk, mert ebben az osztályban ilyen nagy arányú győzelmet még nem arattunk. De ne feledjük: teljesen mindegy, hogy valaki az utolsókat mennyire veri meg, ha az előtte levőkkel nem tudja felvenni a versenyt. Ezért azt mondanám ennek győzelemnek akkor lenne igazán értéke ha a következő mérkőzésünket Karancslapujtő ellen itthon végre sikerrel vennénk.

 Á.R.

Somoskőújfalu – Rimóc 0–8 (0–5) 
Somoskőújfalu, 100 néző, vezette: Smelkó K. (Tóth I., Nagy S.).
Somoskőújfalu: Rigó Cs. (Németh) – Váradi, Kiss, Mátrai, Ornyik (Póczos) – Berki, Molnár G., Horváth (Hakkel), Rigó Sz. – Borsós, Balázs. Játékos-edző: Ornyik Róbert. 
Rimóc: Oláh T. (Vincze G.) – Laczkó, Kuris, Kelecsényi, Rádi – Lovász (ifj. Oláh T.), Rácz, Chikán T., Árva – Bangó R., Vincze B. Edző: Vidomusz Tibor. Gl.: Chikán T. (3), Árva (3), Bangó R., Oláh T. (11-esből). Sárga lap: Kiss, ill. Chikán T. Jók:Váradi, ill. az egész csapat.

A négy kulcsemberét nélkülöző hazai csapat hibát-hibára halmozott, a játékuk szétesett, s a mérkőzés már az első félidő közepén eldőlt. Fordulás után már csak a csúfos vereség elkerülése volt a cél, ami nem sikerült. 
Ornyik Róbert: – Már csak három mérkőzés van hátra a szenvedésünkből. Gratulálok a vendégcsapatnak. 
Vidomusz Tibor: – Az eredmény önmagáért beszél, az eddig hiányolt kontragólok abszolút bejöttek. A somosiaknak további sikereket kívánok.

Rimóc - Palotás         1:1 (1:1)

Az elmúlt heti idegenbeli győzelem után joggal bizakodhattunk abban, hogy végre hazai pályán is megtörik a rossz sorozatunk. De ismét – mint már oly sokszor – bebizonyosodott, hogy a támadóink nem találják régi önmagukat.

Gólokat lőttek támadóink, győztünk Bátonyban

Minden meccset meg lehet nyerni, azokat is ahol nem mi vagyunk az esélyesek. Erről szól a futball, csak úgy kell felmenni a pályára: CSAK AZÉRT IS! Ahogy elkezdődött a mérkőzés a hazai csapat magához ragadta a kezdeményezést és egyértelműen az történt a pályán, amit eltervezett. Támadásai a félidő derekán góllá érett (1:0). Jórészt ellentámadásra szorítkozó csapatunk a félidő utolsó perceiben egyenlített. Bangó Rómeó nagyszerű beadása révén Vincze Benjamin bólintotta a labdát a kapu sarkába (1:1). A második félidőben átadtuk a teret a hazaiaknak. Csapatunk továbbra is gyors ellentámadásokkal kísérletezett. A széleken vezetett támadásokból, illetve az onnan belőtt labdákból állandó veszélyt jelentettünk a Nagybátony kapujára. Egyik ilyen támadást Bangó Rómeó révén sikerült gólra váltani, aki gyönyörűen emelte át a labdát a kapuson. (1:2). A hazaiak továbbra sem tudtak mit kezdeni a jól tömörülő védelmünkkel. Hol a nagyszerűen védő kapusunk, hol a védelem, Kómár Gábor vezérletével (csapatunk legjobbja volt), hol a jószerencse védte meg kapunkat a góltól. Nem játszottunk igazán jól, de annyira küzdöttünk, hogy nyugodtan nézhetünk a tükörbe, és végre sikerélménnyel tértünk haza.

Végezetül talán hazai pályán is illene már egy jó játékot szép győzelmet elérni, de ez a „feltámadás” Palotás elleni és utána következő hazai mérkőzéseken sem ígérkezik könnyű feladatnak.

 Á. R. 

Nagybátony – Rimóc 1–2 (1–1)
Nagybátony, 150 néző, vezette:Kovács T. (Béres K., Mohácsi L.).
Nagybátony: Zsignár – Mátrai (Gyura), Sándor, Csatlós, Dudás – Oláh Tamás, Balázs, Orosz, Szabó – Benus, Lőrincz. Edző: Verebélyi Attila.
Rimóc: Oláh Tibor – Laczkó, Kuris, Chikán T., Komár – Lovász, Árva, Kelecsényi, Bangó N. – Bangó R., Vincze. Edző: Vidomusz Tibor.
Gl.: Oláh Tamás, ill. Bangó R., Vincze. Sárga lap: Lovász. Jók: Oláh Tamás, ill. az egész csapat.

Verebélyi Attila: – A véleményemet elmondtam az öltözőben a mérkőzés után, nem kívánom ismételni.
Vidomusz Tibor: – Egy jó ellenfelet sikerült legyőzni. A kontráink jól sikerültek, csak még a gólok hiányoztak belőlük. Taktikusan játszottunk. További sok sikert a Nagybátonynak.