Sokat tettünk az ellenfelünk győzelméért

Karancskeszi KSE -Rimóc SE 2:0 (1:0)

Vezette: Molnár Tibor (Lovasi János, Mohácsi Bernadett)

A negyedik fordulót követően - a bajnokságban egyedüliként - újra meg tudta őrizni kapuját kapott góltól a Karancskeszi csapata, ezúttal a támadásban ismét keveset mutató, védekezésben bizonytalan rimóciak nem találtak be Lázár kapujába. A Karancskeszi mai győzelmével a tabella élére állt, míg a rimóciak egy helyezést rontva  a tabella tizedik helyére csúsztak le.

Ragyogó, őszi napsütéses időben rendezett találkozón a hazai csapat kezdett harcosabban, erőszakosabban, ez sokszor zavarba hozta a lagymatagon, pontatlanul játszó vendégeket. Többszöri kísérletük eredményeként a félidő hajrájában egy rövid felszabadítás után megszerezték a vezetést. A vendégektől válaszul erre - az első félidő egészét nézve - mindössze egy kaput elkerülő fejesre tellett. A második félidőben már egy rendezettebb vendégcsapat jött ki a pályára. A labdabirtoklási arányunk egyértelműen a hazaiak fölé kerekedett, ennek ellenére támadójátékunk semmit sem javult, sok lehetőségünkből vagy eladtuk a labdát, vagy az ellenfél védelme könnyedén szerelt, a kaput egyetlen egyszer sem találtuk el. Ennek ellenére két gólszerzési lehetőségünk is lett volna, elsőként Bangó N. csodálatosan ment egészen az alapvonalig, beadott labdáját Vincze B. a kapuval szemben állva 10 méterrel fölé lőtte. A másik lehetőségünknél egy szögletet követően Mócsány R. elé pattant a labda, de a védőnk 12 méterről szintén nem találta el a kaput. A mi elrontott próbálkozásainkból éltek a hazaiak, rendszeresen kontráztak, és csak a második félidőre feljavult védelemünknek köszönhetjük, hogy csak tizenegyes góllal biztosították be a győzelmünket.

Összegezve: nehéz erről a találkozóról bármit írni annak függvényében, hogy a hazaiak hat rúgott góllal, egyet sem kapva vezetik a tabellát. Mi ötöt rúgtunk, hatot kaptunk és veszélyes zónába kerültünk, de mégis játékban "partiban" voltuk velük. Több van a csapatunkban, ezt mindenki érzi, de azt is tudomásul kell venni, hogy az előrefelé játékunkkal nagy a gond. Középpályán, támadósorban zavarok mutatkoznak, keveset futunk, lassan komótosan, sok hibával passzolunk, és a futás sem az erősségünk. Ennek függvényében - számomra - érthetetlen a Karancslapujtő elleni győztes mérkőzésen támadó játékban döntő érdemeket szerző Bangó R. pihentetése is.

J. B.

Rimóc: Oláh T.Rádi, Kuris, Fábián, Mócsány – Laczkó, Kelecsényi, Rácz I., Bangó N. – Árva (Bangó R.), Vincze. Játékos edző: Komár Gábor

Karancskeszi: Lázár K- Máté, (Bóna), Danczák, Fekó, Botos, -Simon, Ferhan (Erki), Lantos (Butveszel), Oláh, - Namecz (Dániel), Pál

Mátyus Sándor : Végig kézben tartottuk a mérkőzést, és okos, taktikus játékkal magabiztos győzelmet arattunk.

Komár Gábor: Közepes színvonalú mérkőzésen, gyengén, hitetlenül játszottunk, a kaput nem veszélyeztettük. Megérdemelten nyert a hazai csapat.

süti beállítások módosítása